Még pár hónap van a jövő évi román egyesülési centenáriumi év hivatalos kezdetéig, és máris elkezdődött a román–magyar vita. Legalábbis az kellene legyen, de inkább ostoba szájtépésnek nevezhető, ami a közösségi oldalakon, a médiában és főleg a román hírtelevíziókban zajlik. Kelemen Hunor lapunknak adott interjújának szavai érzékenyen érintették a román nacionalistákat, akik ismét beindították a gépezetet, és aljas módon próbálják manipulálni a román lakosságot.

Ezer év Erdélyben, száz év Romániában. Ezzel a telitalálat-címmel indítana kampányt jövőre az RMDSZ, hogy a román állam megalakulásának centenáriuma alkalmával ismertesse, mit tettek hozzá a romániai magyarok ahhoz az országhoz, amelyben kisebbségként élnek. A szervezet mértéktartó politikáját tekintve már maga a jelszó meglepően merész. Kanóc, igen rövid kanóc, amely csak addig égett, amíg a megfelelő helyeken a megfelelő emberek lefordították a Kelemen Hunorral készült Szabadság-interjút az ország nyelvére, aztán robbant. Nagyot. Mert mit is mondott pontosabban a szövetségi elnök?

Romániában, ahol oly példásan megoldották az együtt élő nemzetiségek – amint nevezni szeretik: kisebbségek – helyzetét, mindig akad egy jól csengő vagy éppen ismeretlen nevű szervezet, csoportosulás, amely gondoskodik arról, hogy mi, magyarok idegennek, megtűrtnek érezzük magunkat.

Alaposan kiverte a biztosítékot a román nyilvános térben Kelemen Hunor kijelentése, miszerint „a románságnak pedig el kell fogadnia, hogy mi nem fogjuk tudni és nem is akarjuk ünnepelni 1918-at‟. Az RMDSZ szövetségi elnöke a kolozsvári Szabadság napilap múlt pénteki számában meg jelent interjúban kiemelte, hogy „folyamatosan újratermelődtek a félelmek: a románok attól félnek, hogy el akarjuk szakítani Erdélyt, a magyarok pedig attól tartanak, hogy a románok meg akarják fosztani őket az identitásuktól‟. A szövetségi elnök azt is fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy „el kell mondanunk, mit gondolunk és mit várunk el a román államtól száz év után, de ugyanakkor a másik bőrébe is be kell valamelyest bújni‟. E kijelentésekért a Románia Modernizálásáért Nemzeti Koalíció (CNMR) nem többet s nem kevesebbet kíván kérni, mint Kelemen Hunor román állampolgárságának megvonását.

Kedves Románia Modernizálásáért Nemzeti Koalíció! Látom, olvassák a Szabadságot. Ezért alulírott itt jelzem, diszkréten, hogy nemcsak Kelemen Hunor, hanem én, egyszerű erdélyi magyar asszony sem fogom tudni és nem is akarom ünnepelni 1918-at, ilyenformán nekem sem jár a román állampolgárság. Se nekem, se a hozzám hasonlóknak, sőt, nem túlzok, ha azt állítom, hogy elhunyt apám se bánná, ha post mortem visszavonnák román állampolgárságát, amely életében csak hátrányos megkülönböztetést, megaláztatást jelentett számára is. Ne legyenek kicsinyesek, ne ragadjanak le tehát egy személynél, a nem ünnepelni készülők listája lényegesebben hosszabb, állunk a „retorziók‟ elébe.

Az aradi Szabadság-szobor meggyalázásáról és a magyar–román megbékélésről beszélt Winkler Gyula hétfőn késő este Strasbourgban, ahol a héten az Európai Parlament plénuma ülésezik. Politikai nyilatkozatában arra hívta fel a figyelmet, hogy három hét telt el azóta, hogy mindmáig büntetlen tettesek Aradon meggyalázták a tizenhárom vértanú emlékét őrző Szabadság-szobrot.

A román kormány tegnapi ülésén pozitívan véleményezte és jóváhagyta azt a magyar–román közútfejlesztési keretmegállapodást, amelynek értelmében húsz, határon átnyúló közúti és kerékpáros út épülhet meg európai uniós forrásokból – tájékoztat Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke.

"A külügyminisztérium önálló döntéséről van szó, ezzel pedig a Romániai Magyar Demokrata Szövetség nem ért egyet. Ezt a döntést nélkülünk hozták meg, nem konzultáltak velünk. Minden amellett szól, hogy újragondolják ezt az álláspontot” – nyilatkozta ma délben Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára azzal kapcsolatban, hogy Románia elutasította Magyarország igényét a nagyváradi és a marosvásárhelyi konzuli irodák nyitására.

Az Interparlamentáris Unió (IPU) magyar–román baráti tagozatának küldöttségével találkozott ma, november 27-én Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke. Szabó Ödön parlamenti képviselő, az IPU román–magyar baráti tagozatának elnöke által kezdeményezett látogatás célja a román–magyar interparlamentáris munkafolyamatok színesebbé és gazdagabbá tétele, annak érdekében, hogy a közös érdekeltségű, kétoldalú és európai projektekben jobban teljesítsenek.

Az 1956-os forradalomról és szabadságharcról, valamint a román társadalomnak a forradalmárok melletti szolidaritásáról emlékezett meg Kereskényi Gábor, az RMDSZ Szatmár megyei képviselője a Parlament Alsóházának napirend előtti felszólalásában kedden, október 22-én.   

Traian Băsescu leckét adott a román-magyar viszony igazi természetéből azoknak – így Tőkés Lászlónak is –, akik legendát költöttek a román államelnök és a magyar miniszterelnök barátságából. Egyébként ez a viszony nem nyáron romlott el, hanem már jóideje nő a feszültség, többek közt azért is, mert hosszú évek óta nincsen igazi párbeszéd a kormányok között, és a helyzet csak romlani fog, amikor Erdélyben elszabadul a szavazatszerző őrjöngés. Pedig ha Magyarország a szomszédos országok magyar közösségeit szülőföldjükön meg akarja tartani, és ebben európai segítségre számít, minden bizonnyal nem engedheti meg magának, hogy az említett szomszédok nála „európaibbak” legyenek.

Az ötödik HÁRIT Szabadegyetemen tartott előadást Kelemen Hunor szövetségi elnök Antal Árpáddal, Sepsiszentgyörgy polgármesterével közösen. Az előadás felvezetésében elhangzott, az elmúlt napokban többször, többen bizonyították, hogy a nyári kánikulában is lehet nagyokat nyilatkozni, felkavarni az állóvizet. Az RMDSZ elnöke erre a felütésre elmondta: ”elsősorban azt kell mérlegelni, hogy számunkra, erdélyi magyarok számára, akik itthon szülőföldet akarunk építeni, azt kell tudnunk, hogy nagyokat akarunk mondani, vagy felelősségteljesen akarunk cselekedni. A Vona-féle kijelentéseket visszautasítjuk, és nem szeretjük, mert a hozzá hasonló politikusok jönnek, nyilatkoznak, majd beülnek az autóba, hazamennek és nézik a tévében, meg olvassák az újságban, hogy mi történik itt. Az is elfogadhatatlan, hogy Románia államelnöke, a hadsereg főparancsnoka „hadat üzen” Magyarországnak, elszigetelésről és megleckéztetésről beszél. Ezekkel a kijelentésekkel az a legnagyobb baj, hogy az ostor vége mindig rajtunk, erdélyi magyarokon csattan.”

Udvarhelyszéki és csíkszéki RMDSZ-es polgármesterekkel találkozott Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke a mai nap folyamán, ahol az idei év RMDSZ-t érintő politikai témáiról beszélgettek.

„Traian Băsescu reakciója a magyar politikusok nyilatkozataira túlméretezett, hiszen az gyakorlatilag egyfajta hadüzenetként értelmezhető, ez pedig elfogadhatatlan. Semmiképpen nem tartom sem szerencsésnek, sem kívánatosnak, hogy egy államfő ilyen szintű politikai nyilatkozatokra reagáljon. Ezt a kérdést a Külügyminisztériumra és a pártpolitikusokra kellett volna hagynia az államelnöknek. A román kormánynak pedig azon kellene dolgoznia, hogy a romániai magyarok sokkal jobban érezzék magukat itt, és akkor nem lehetne a magyarok elégedetlenségét kihasználni. Akkor lenne hiteles a példás román kisebbségpolitikáról beszélni, ha azt a magyar kisebbség tagjai tennék, nem pedig a román kormány tagjai" – szögezte le Kelemen Hunor. 

„Európai politizálást folytattak és európai politizálást fognak ezután is folytatni egy európai Románia érdekében. (..) Örülök, hogy miniszterelnökként lehetőségem volt olyan kollegákkal dolgozni, akiktől meg lehet tanulni mit jelent az adott szó, mit jelent a becsület” – ismerte el az RMDSZ érdemeit Mihai Răzvan Ungureanu, a Polgári Erő Párt elnöke. A volt miniszterelnök értékelte az RMDSZ-szel folytatott  jó együttműködést  a kormányban.

Az RMDSZ a romániai magyar közösség autentikus képviselője – jelentette ki köszöntőbeszédében Vasile Blaga szenátor, a Demokrata-Liberális Párt elnöke. „Nagyon nehéz helyzetben dolgoztunk együtt és lám, ma senki nem kérdőjelezi meg, hogy Románia gazdasági helyzete stabil és nem jutott Görögország vagy Ciprus sorsára. Ma közösen vagyunk ellenzékben és továbbra is együttműködünk bizonyos kérdésekben” – mondta Vasile Blaga hozzátéve, hogy az RMDSZ kemény tárgyalópartner, de ha egyszer megegyeztek, akkor az RMDSZ tartotta szavát.