önkormányzati jelöltjeink

Porcsalmi Bálint

Hiszek abban, hogy újra felmutatjuk közösségünk erejét

2019.05.07. | Erős Európát, fejlődő Erdélyt!
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Hiszek abban, hogy újra felmutatjuk közösségünk erejét

Beszélgetés Porcsalmi Bálint ügyvezető elnökkel, az RMDSZ kampányfőnökével.

Én hiszek abban, hogy újra felmutatjuk a közösségünk erejét, hogy szembe tudunk szállni a román nacionalizmussal, a kiújuló magyarellenességgel. Bízom abban, hogy sikeresek leszünk, hogy megerősödve és büszkén kerül ki a közösségünk ebből a választásból.

- Milyen „hangulatban” találja az európai parlamenti választás az erdélyi magyarokat, visszajelzéseik szerint mennyire érzik a választók a fontosságát, tétjét a május 26-i megmérettetésnek?

- Azt kell látnunk, hogy jelentősen csökkent az erdélyi magyaroknak az unióba, az unió intézményeibe vetett hite az elmúlt években. Felméréseinkből az derül ki, hogy a magyar választók 38 százaléka bízik az EU-ban, ami ugyan közel áll az európai átlaghoz, de ha azt vesszük, hogy 2007-ben ez az érték 78 százalék volt, akkor a csökkenés jelentős. Ennek ellenére cáfolnám azt a vélekedést, miszerint a magyarok euroszkeptikusak lennének. Nem azt gondolják, hogy az Európai Unió rossz, és hogy jobb lenne kilépni, ellenkezőleg. Egyöntetűen úgy vélik, hogy az uniós tagságnak pozitív a hozadéka Románia és az erdélyi magyar közösség szempontjából, emellett azonban sokan kritikát is megfogalmaznak az EU-val kapcsolatban, változást várnak a következő időszakban.

A 2007-es csatlakozáskor a romániai magyarok nagy többsége azt gondolta, hogy jelentősen növekedni fog az életszínvonal, és hogy még több pénz fog érkezni fejlesztésekre. Hogy az unió rendezni fogja a kisebbségi kérdést is, megvalósul egyféle jogi keret, európai szintű kisebbségvédelmi törvénykezés, vagy legalábbis nagyon oda fog figyelni Romániára, hogy kisebbségi jogok terén ne fordulhasson elő visszalépés. Nagyok voltak tehát az elvárások, és mivel csak részben teljesültek, kialakult egyféle frusztráció.

A román választók körében az EU-ba vetett bizalom alig 40 százalék volt 2007-ben, majdnem fele a magyarok körében mértnek, ezzel magyarázható, hogy a románok esetében a csalódás mértéke nem olyan szembetűnő. Ma a román választóknak nagyobb hányada, mintegy fele bízik az unióban. A Romániában élő magyarok és románok unióról alkotott percepciója közt a különbség a nagyvárosokban még jelentősebb.

Ennek ellenére az erdélyi magyarokat igenis érdekli a választás, nem beszélhetünk elfordulásról, nagy többségük érzi ennek a tétjét. Nőtt a választási kedv, tavalyhoz viszonyítva 10 százalékkal többen válaszolták azt, hogy biztosan elmennek szavazni.

- Milyen stratégiát szabott az RMDSZ erre a közhangulatra? Milyen üzenet áll a kampány középpontjában?

- Kampányunkat októberben indítottuk el, az első szakaszban arról beszéltünk, mit adott nekünk az unió. Azt gondolom, hogy a politikai elit – románok és magyarok egyaránt - nagyon kevés hangsúlyt fektetett mindeddig arra, hogy elmondja, milyen pozitívumokkal járt az EU-s tagság. Éppen ezért sokat beszéltünk az unió előnyeiről, azokról a beruházásokról, fejlesztésekről, amelyek EU-s támogatás nélkül nem valósulhattak volna meg. A román pártokra azonban nem jellemző, hogy uniós témák köré szervezték volna a kampányt, még olyan körülmények között sem, hogy jelenleg Románia látja el az Európai Unió Tanácsának soros elnöki feladatait.

A kampány szlogenje - erős Európát, fejlődő Erdélyt! - kifejezi mindazt, amit az RMDSZ célként tűzött ki, ugyanakkor azt is, amit az erdélyi magyarok elvárnak: olyan erős Európát, amely meg tudja védeni az európaiak érdekeit, amely segíti Erdély fejlődését. Biztos vagyok benne, hogy azoknak a gazdáknak, önkormányzatoknak, akik ezekben az uniós támogatásokban részesültek, nem kell különösebben elmagyarázni a választások fontosságát, tétjét.

A kampány hátralevő három hetében a képviselet fontosságáról fogunk beszélni. Arról, hogy erős Kárpát-medencei magyar képviseletre van szükségünk ahhoz, hogy az európai kisebbségvédelmi csomagunk megvalósuljon – az, amit az RMDSZ kezdeményezett évekkel ezelőtt, amit mi vittünk végig, ami köré mi építettünk Európa-szerte egy jelentős kisebbségi szolidaritást, összegyűjtve közel 1,3 millió aláírást, és ami nélkülünk aligha fog továbbmenni, megvalósulni.

- Gondolom, az RMDSZ nem akar ráerősíteni az erdélyi magyarok EU-val kapcsolatos csodavárására, ha még van ilyen, és az európai kisebbségvédelmi törvénycsomag nem valami vágyálom, hiszen ennek a kérdésnek a rendezésére mindeddig nem sok hajlandóságot mutatott Brüsszel.

- Nem gondolom, hogy utópia a Minority SafePack kisebbségvédelmi kezdeményezés, bár kétségtelenül vannak olyanok, akik nem hisznek benne, mert ugye az Unió eddig sem foglalkozott ezzel, a kisebbségek védelme jelenleg tagállami hatáskör. Ezt rossz érvnek tartom. Csak azért, mert eddig ez nem volt napirenden, nem jelenti azt, hogy lehetetlen volna. Meggyőződésem, hogy az Alapszerződés módosítására is sor kerül. Pontosan erről fognak szólni a reformok az unióban, ezért kell nekünk erős képviselettel ott lennünk, hogy számunkra kedvező módon tudjuk befolyásolni a változásokat.

Ez eddig sem csodavárás volt, hanem kemény munka eredménye. Járatlan úton indultunk el, valóban. De hangsúlyozom: az unió változni fog, és én azt remélem, hogy a kisebbségi reformok terén is lesz változás.

- Egyes előrejelzések szerint nem eredményez radikális változást az erővonalakat illetően a májusi választás az Európai Parlamentben…

- Az általunk ismert felmérések szerint a mainstream pártok támogatása csökkenhet, és további új pártok juthatnak be az EP-be az ideológiai skála minden részéről. A klasszikus koalíciók megbomolhatnak, új erőviszonyok alakulhatnak ki, ennek eredményeként pedig vélhetően jóval fragmentáltabb lesz az új EP. Most sem beszélhetünk egységes európai politikáról, fellépésről még a kulcskérdésekben sem, ez a megosztottság pedig tovább növekedhet. Különösebben nem örvendek ennek, hiszen jóval nehezebb lesz a döntéshozatal, a közös politikai támogatás létrehozása, de kétségtelenül jó lehetőség ez a magyar képviselet számára, hogy ugyanannyi mandátumszámmal megnőjön a befolyása, érdekérvényesítő képessége, persze amennyiben egységesen tudunk fellépni, amennyiben elég erősek és okosak vagyunk e lehetőség kihasználására.

- Ezúttal nem volt kihívója az RMDSZ-nek, a többi erdélyi magyar párt nem indított jelöltet. A verseny hiánya jó vagy rossz dolog mozgósítás szempontjából?

- Szerintem jó dolog, hogy csak egy szervezet kéri a magyarok szavazatát. A Magyar Polgári Párt (MPP) végül meggondolta magát, és úgy döntött, hogy részt vesz a kampányban. A magyar emberek nagyon nagy többségének, függetlenül attól, hogy egyetért az RMDSZ-szel, vagy sem, fontos az, hogy mindenhol ott kell legyünk, ahol rólunk döntenek. Azok sem kérdőjelezik meg a képviselet fontosságát, akik elégedetlenek RMDSZ bizonyos döntéseivel.

- 2014-ben az összefogás, a közös lista hiányával magyarázták, hogy a harmadik mandátum nem jött össze…

- A harmadik mandátum 2014-ben több tízezer szavazaton múlott. Azt gondolom, hogy nem az összefogás hiányán, hanem a magyar választók mozgósításán és a román választók részvételén múlott. Jelen pillanatban két mandátum a reális. A harmadik nagyon nagy mozgósítást feltételez a magyarok körében, és alacsony román részvételt. Elméletileg összejöhet, de én a két mandátumot látom elérhetőnek. Sok múlik azon, milyen lesz a román részvétel, hogy a referendum rászervezése az EP-választásokra mennyire mozgósítja a román szavazókat - én azt gondolom, hogy a népszavazás ilyen szempontból hatásos lesz.

- A felmérések milyen részvételt jósolnak?

- A jelenlegi felmérések 30-40 százalékos részvételt mutatnak (a referendum kiírása előtt készített kutatások szerint), de véleményem szerint ezt nehezen lehet előre mérni, minden vasárnap derül ki. Ha nagy lesz a román részvétel, egy átlagos magyar mozgósítással veszélybe kerülhet a magyar képviselet.

- A román és magyar részvétel közt rendszerint nincs nagy különbség. Nem lehet, hogy a referendum egyforma arányban „dobja meg” a magyar és a román részvételt?

- Ma a magyarok jobban érdekeltek az EP-választásokban, mint a románok, ez tény. Mint ahogy az is, hogy a román szavazók jobban érdekeltek a referendumban, mint az európai parlamenti képviselők megválasztásában. Remélhetőleg a két dolog kompenzálni fogja egymást.

A referendum erősebb téma a román politikai közvéleményben. Nálunk ez fordítva van. A magyarok számára különben mindig is fontosabb volt az EP-választás, a románok számára máskor is inkább valamiféle előkampánynak számított. Az elkövetkező három hét a román politikában a referendum, a korrupció témája köré fog épülni, hiszen leginkább ez foglalkoztatja a közvéleményt. Ezért is gondolom, hogy a referendumnak fontos mozgósító jellege lesz.

- A Mentsétek meg Romániát Párt (USR) nagyon rákattant a magyar szavazókra, véleménye szerint milyen sikerrel?

- Azt látjuk, hogy azoknak a magyaroknak, akik elmennek szavazni, túlnyomó többsége, 95 százaléka az RMDSZ-re adja le voksát, az átszavazási hajlandóság román pártokra alacsony. Ami az USR-t illeti, úgy tűnik, a pártnak kéttípusú magyar kampánya van. Egyrészt a hivatalos, magyarul is megszólaló kampány, amely arra próbálja rávenni a magyarokat, hogy az USR-re szavazzanak, és van egy támadó, negatív változat is, amelynek az a célja, hogy elbizonytalanítsa a magyar választókat. Az USR-vel a helyzet különben eléggé egyértelmű: most a magyarok szavazatát kérik, az elmúlt két és fél évben azonban a magyar ügyek ellen szavaztak a parlamentben. Nem szavazták meg a marosvásárhelyi római katolikus iskolát létrehozó törvényt, az anyanyelv-használati küszöb csökkentése ellen szavaztak. Nem támogatták az új közigazgatási törvény elfogadását sem, amely számunkra fontos garanciákat tartalmaz az anyanyelvhasználat terültén. Az USR be akarja csapni a magyarokat: egyet mond nyilvánosan közösségünknek, de annak ellenkezőjét cselekszi.

- Véleménye szerint mennyire kerül elő a szavazatszerzés szempontjából mindig jól bevált magyarellenesség a kampányban?

- Sokatmondó, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) listavezetője a magyarellenes megnyilvánulásairól ismertté vált tévés személyiség, Rareș Bogdan. Vele két választói szegmenst céloz meg a PNL: egyrészt a PSD-ellenes, másrészt a magyarellenes választókat. Ez nagyon tudatos stratégiája a liberálisoknak, akik az elmúlt két és fél évben ott akadályozták a magyar ügyet, ahol tudták. Gondolom, nem kell Rareș Bogdant a magyar közösségnek különösebben bemutatni, hiszen 2018-ban, a centenárium évében adásainak nagy része a magyarokról szólt, arról, hogy mekkora veszélyt jelentünk a nemzetállamra.

Azt is látnunk kell, hogy a Băsescu-féle Népi Mozgalom Pártja (PMP) által előszedett nacionalista kártya is kezdi hozni az eredményeket, a politikai alakulatot már öt százalék felett mérik. Legutóbb is azzal riogattak, hogy a kettős állampolgárok Romániában és Magyarországon is fognak szavazni, ami nevetséges, hiszen a romániai magyarok csak Erdélyben szavazhatnak. Nincs különösebb mondanivalójuk, ezzel a témával pedig el tudják érni az ingerküszöböt, a magyarellenes kampányra ugyanis továbbra is vannak vevők, várható volt tehát, hogy a PNL és PMP visszatér ehhez a narratívához. Minél inkább irreleváns lesz az uniós téma ezen pártok esetében, annál inkább meg fog erősödni a magyarellenes retorika, mert az űrt valamivel be kell tölteni. Ezt láttuk a centenárium évében is: ha semmi pozitívat nem tudunk mondani, a magyarok mindig kéznél voltak. Nem hiszem, hogy ez most változni fog.

- Mi jelenti a sikeres választást az RMDSZ számára, különös tekintettel Kolozs megyére?

- Kolozs megye számára az lenne az igazi siker, ha a harmadik helyezett Hegedüs Csilla is mandátumot szerezne. Országos viszonylatban a célunk 380-390 ezer szavazat összegyűjtése. A 2014-es EP-választáson 350 ezer szavazatot kaptunk, a 2016-os parlamenti választáson 440 ezret, a most célul kitűzött szám a kettő között van. Ahhoz, hogy ez a szavazatszám összejöjjön, nagyon kemény munkára van szükség. Van mögöttünk öt sikeres hónap, de a neheze még hátravan. Sok embert meggyőztünk az elmúlt időszakban arról, hogy az RMDSZ-re kell szavazni, most már arról kell meggyőzni őket, hogy vegyenek részt a választáson, és adják le voksukat az RMDSZ-re. Ez rajtunk múlik. Ami viszont nem rajtunk múlik, az a románok részvétele, hiszen ettől függ, hogy az a 380-390 ezer szavazat mire lesz elég. Én azt remélem, hogy elég lesz arra, hogy legalább két képviselőnk ott legyen az EP-ben. Hangsúlyozom: nem tudom, milyen hatása lesz a referendumnak a román részvételre. Azt viszont tudom, hogy ezt csak úgy lehet kivédeni, ha május 26-án minél több magyar ember elmegy szavazni. Én hiszek abban, hogy újra felmutatjuk a közösségünk erejét, hogy szembe tudunk szállni a román nacionalizmussal, a kiújuló magyarellenességgel. Bízom abban, hogy sikeresek leszünk, hogy megerősödve és büszkén kerül ki a közösségünk ebből a választásból.

 

Forrás: www.szabasag.ro

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.