önkormányzati jelöltjeink

A módosított közigazgatási kódexről: visszalépések és korlátozások az anyanyelvhasználat terén

2019.07.05. | Aktuálpolitika
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


A módosított közigazgatási kódexről: visszalépések és korlátozások az anyanyelvhasználat terén

A kormány június utolsó hetén sürgősségi kormányrendelettel módosította a közigazgatási törvénykönyvet – számos, a parlament által elfogadott rendelkezést írt felül. A július 3-ai módosítás ugyan eszközölt változásokat, de a rendelet továbbra is számos, a magyar kisebbség számára káros rendelkezést tartalmaz. A legsúlyosabb: a kormány törli a 2006 óta érintetlenül érvényben lévő megszerzett jog elvét.

Mint ismert, a parlamentben 2018-ban elfogadott, a magyar közösségnek is kedvező közigazgatási törvénykönyvet az Alkotmánybíróságon támadta meg a PNL, az USR és az államelnök. Ezt követően döntött úgy a kormány, hogy sürgősségi kormányrendelettel rendezi a közigazgatási törvénykönyv kérdését.

Megengedhetetlen, hogy Romániában a parlament döntését felülírva a kormány sürgősségi rendelettel dönt a kisebbségi jogokról.

Rendelkezések, amelyek visszavesznek a meglévő jogok garantálásából

1. Eltörlik a megszerzett jog elvét: az RMDSZ 2006-ban elérte, hogy anyanyelvhasználati jogait akkor se veszíthesse el egy kisebbségi közösség, ha a jövőben számaránya bizonyos településen 20 százalék alá esik. A kormányhatározat jelenlegi formája szerint ez csak a következő népszámlálás jóváhagyásáig érvényes.

2. A helyi tanács dokumentumait ezután kizárólag románul hozzák nyilvánosságra. Eddig a tervezett napirendi pontokat és az általános érvényű határozatokat a kisebbség nyelvén is nyilvánosságra kellett hozni.

(A rendelet két, egymásnak ellentmondó rendelkezést tartalmaz ebben a kérdésben: egyik szerint csak románul kell nyilvánosságra hozni ezeket a dokumentumokat, a másik szerint magyarul is – ez jogértelmezési vitákra ad lehetőséget, célja vélhetően az, hogy a magyar közösség jogérvényesítését ellehetetlenítsék.)

3. Azokon a településeken, ahol egy nemzeti kisebbség aránya eléri a lakosság 20 százalékát, arra kötelezik a közintézményeket, hogy nemcsak anyanyelven, hanem kötelező módon az állam nyelvén is kommunikáljanak ezután a kisebbségi nyelven hozzá forduló személyekkel. Pl. Csíkszeredában egy hivatalnoknak az ügyintézéskor nem szabad csak magyarul beszélnie, kötelező módon románul is felvilágosítást kell nyújtania.

Rendelkezések, amelyek gátolják az anyanyelv-használati jogok bővítését:

4. Eltörlik annak a lehetőséget, hogy az utcák, terek, parkok kétnyelvű feliratozást kapjanak ott, ahol a magyarság aránya meghaladja a 20 százalékot.  

5. Törölték azt a 612-es cikkelyt, amit az RMDSZ olyan közigazgatási egységek számára vezetett be, ahol a magyarság aránya a törvényben előírt küszöb alá csökken, mégis jelentős számú magyar él a településen (pl. Kolozsvár). Az RMDSZ célja az volt, hogy a nyelvi jogokkal ott is élhessenek, ahol a magyarság aránya nem éri el a 20 százalékot egy településen.

6. Az RMDSZ célja volt, hogy az anyanyelvhasználat joga terjedjen ki a közszállítási vállalatokra, a hő- és vízszolgáltatókra, illetve a prefektus intézményére is – a kormány rendelete ezt NEM foglalja magában.

Emberi jogok:

Az RMDSZ javaslatára a parlament elfogadta: fegyelmi eljárás indulhasson minden olyan közalkalmazott ellen, akinek megnyilvánulása munkája során, vagy hivatalon kívül alapvető emberi jogokat sért, gyűlöletet szít valamely kisebbség ellen, vagy diszkriminatív. A sürgősségi rendeletből törölték az előírást, amely megtiltja a közalkalmazottaknak, hogy nyilvánosság előtt uszítsanak, illetve azt is eltávolították, hogy a közalkalmazottaknak munkájuk során, az állampolgárokkal való viszonyukban tiszteletben kell tartaniuk azok jogait és méltóságát.

Módosítások:

  1. Helység- és intézménytáblák esetében törölték a kétnyelvű formát, helyette a többnyelvű megfogalmazás szerepel. (Amennyiben nem változtatnak a megfogalmazáson, számtalan táblát kellett volna eltávolítani, főként azokon a településeken, ahol a történelmi hagyományoknak megfelelően eddig több nyelven, például románul, magyarul, németül és szerbül is kihelyezték a helységnévtáblákat.)
  2. A 199/1997 sz. törvény által ratifikált Helyi Önkormányzatok Európai Chartájában vállalt kötelezettségek szerint rögzítették az önkormányzatok azon jogát, hogy saját hatáskörben dönthessenek a nyelvi jogok alkalmazásáról ott, ahol a kisebbségek aránya nem éri el a 20 százalékot. A megengedő rendelkezések tehát érvényesek például Zilahon, Brassóban, vagy éppen Tordán.
  3. A megye meghatározásába visszakerült az etnikai szó.

A decentralizációt akadályozó rendelkezések:

1. Az országos érdek felülírhatja a közérdeket: mivel nincs pontos meghatározás a közérdek fogalmára, az előírás értelmezhető, visszaélésekre ad lehetőséget, és nemcsak a többség-kisebbség viszonyát veszélyezteti, hanem a romániai közigazgatás egészére nézve is káros. Az RMDSZ álláspontja világos: a helyi közösség ismeri legjobban a helyi gondokat, a döntésnek az ő kezükben kell maradnia.

2. Az RMDSZ javaslata az volt, hogy a hajtási jogosítvány kibocsátása és a gépjárművek forgalomba íratása kerüljön a megyei önkormányzatok hatáskörébe – ezt törölték.

A sürgősségi kormányrendelet jóváhagyás végett ősszel ismét a Parlament asztalára kerül – a Szövetség képviselői és szenátorai ismét fenntartják az előzőleg megfogalmazott módosító javaslataikat.

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.