önkormányzati jelöltjeink

Kelemen Hunor: az Apáczai líceum jövőtervezése azok számára is tanulság kell legyen, akik a marosvásárhelyi római katolikus iskolára vagy a MOGYE-re törnek

2018.06.02. | Ünnep
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Kelemen Hunor: az Apáczai líceum jövőtervezése azok számára is tanulság kell legyen, akik a marosvásárhelyi római katolikus iskolára vagy a MOGYE-re törnek

Fotó: Kiss Gábor

Az Apáczai Csere János Elméleti Líceum története és jövőtervezése tanulság kell legyen azok számára, akik időnként kishitűek, azt gondolják, és hiszik, hogy vége, nem lehet talpra állni és újrakezdeni. Tanulság kell legyen azok számára is, akik azt gondolják, hogy egy kisebbségi intézményrendszert fel lehet számolni. De azok számára is tanulság kell legyen, akik a marosvásárhelyi római katolikus iskolára vagy a MOGYE-re törnek – hangsúlyozta az iskola felújított épületének és új épületszárnyának avatóünnepségén Kelemen Hunor.

A szövetségi elnök szerint az Apáczai iskola története azt bizonyítja, hogy azok, akik megálmodták és elindították a 19. század végén, 20. század elején, pontosan annak a közösségnek a jövőjéről álmodtak, amely az impériumváltás után is meg tudott maradni: mert volt erős hite, voltak erős intézményei. „Mi hiszünk abban, hogy ilyen intézményekre van szükségünk, hogy az intézményeinket helyre tudjuk állítani, hogy az identitás-megőrzés egyik legfontosabb eleme a magyar oktatás bölcsődétől az egyetem utáni képzésig. Hittünk és hiszünk abban, hogy elsősorban anyanyelven lehet megszerezni a versenyképes tudást. Aki iskolát alapít és épít, az biztosan a jövő fele tekint, bizakodó, optimista, nem pedig feladja az addigi életét” – tette hozzá, azt kívánva szülőknek és tanulóknak, hogy a következő évtizedekben, évszázadokban is ennek a jövőképnek legyenek a letéteményesei.

Kelemen Hunor beszédében rámutatott arra is, hogy a legegyszerűbben úgy lehet az erdélyi magyarok jövőképét megfogalmazni, mint azét a közösségét, amely erős, versenyképes és ezer esztendő után is magyarként akar a szülőföldjén megmaradni. „Ebben az egyszerű kijelentésben van három olyan jellemző, amely kisebb vagy nagyobb mértékben az iskolához köthető. A mindenkori iskolákhoz, a jelen esetben pedig ahhoz, amely nem sokkal századik születésnapja előtt nemcsak új ruhát kapott, új köntösbe öltözött, hanem megújult, kiegészült, kibővült. Ez a pillanat is szimbolikus jelentőségű: az Apáczai iskola alapítását akkor döntötték el, amikor a reformáció 400. évfordulójára készültek a reformátusok Erdélyben, és akkor alapították, indították útjára, amikor egy esztendővel voltunk az impériumváltást követő évben, 1919-ben” – nyomatékosított a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke.

Elmondása szerint a versenyképesség szükségét hangsúlyozta a karteziánus szemléletű névadó Apáczai Csere János is, aki a Nyugatról Keletre közvetített. Hitt abban a nagyon régi, évszázados transzilván hagyományban, amely középpontjában az áll, hogy a külföldön szerzett tudást érdemes hazahozni, és a közösség szolgálatába állítani. „Az iskolahálózatra pedig úgy tekintett, mint egy nemzet legfontosabb intézményére, az anyanyelvű oktatásról pedig úgy gondolta, hogy enélkül nem lehet fejlődni a 17. században. Ez nincs másként a 21. században, egy olyan korban, amikor erős kihívások érik a magyar közösséget, a társadalmat és kultúrát is” – összegzett köszöntőjében Kelemen Hunor.

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.