önkormányzati jelöltjeink

Korodi Attila Strasbourgban: a menekültáradat megfékezésére tett EU-s intézkedések csak abban az esetben lehetnek hatékonyak, amennyiben Líbiát stabilitás jellemzi

2018.04.26. | Európa Tanács
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Korodi Attila Strasbourgban: a menekültáradat megfékezésére tett EU-s intézkedések csak abban az esetben lehetnek hatékonyak, amennyiben Líbiát stabilitás jellemzi

Április 25-én este mutatta be az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének plenáris ülésén Korodi Attila parlamenti képviselő azt a Líbiáról szóló raportőri jelentését, amelyben az elmúlt két év során az ország újjászervezése érdekében tett törekvéseket és eseményeket, valamint az Európa Tanács intézményei részéről szükséges segítségnyújtás lehetőségeit vizsgálta. A jelentést a Közgyűlés elfogadta.

Korodi Attila jelentéstevőként kiemelte, megbízatása alatt a líbiai események és aktuálpolitikai helyzet alaposabb megismerésére törekedett. A jelentés kidolgozása során igyekezett minél részletesebb információkat gyűjteni a Közgyűlés tagjai számára, hiszen azok hiányában nem lehet ténylegesen jó döntést hozni az Európa Tanács szerepéről Líbia újraépítési folyamatában. 

Elmondta, a jelentésben az ország stabilitásának helyreállítására tett kísérleteket elemezte, illetve javaslatokat fogalmazott meg számos égető probléma megoldására. Hangsúlyozta, a 2011-es arab tavaszt követően el kell ismerni, hogy a külső beavatkozás nemcsak a Gaddafi rezsim eltűnését eredményezte, hanem azzal együtt teljes mértékben megszűnt az államiság, és az utána elindított kísérletek sem vezettek semmire. Beszélt a szétesett államban kialakult rivalizálásokról a városok, régiók és törzsek között, valamint a 2012-es és a 2014-es választások sikertelenségeiről. Részletesen beszámolt arról, hogy folyamatos külföldi katonai segítség révén az ország a helyi milíciák, terrorista csoportok és iszlamista fegyveres erők csataterévé vált. Kitért arra is, hogy 2016-ra Líbia bizonyos közel-keleti országok, Egyiptom és más államok támogatása révén egyre inkább eltávolodott a békés megoldás lehetőségétől. Viszont az ezt követő időszakban a terrorista csoportok elleni harcban elért sikerek után, valamint a külső fegyveres katonai támogatások lecsökkenésével új lehetőség nyílt a politikai megoldásra.

Korodi ezt követően összegezte az elmúlt időszakban tartott találkozókon szerzett tapasztalatait is: elmondta, az országban zajló események folyamatos követésén túl, tavaly novemberben Tunéziába látogatott, ahol számos találkozásra és beszélgetésre került sor a líbiai, tunéziai és nemzetközi szervezetek képviselőivel annak érdekében, hogy megtalálják a megfelelő megoldást ahhoz, hogy az Európa Tanács milyen formában támogathatja Líbia felépülését. Továbbá emlékeztetett arra is, hogy tavaly decemberben e célból Párizsban is szervezett egy meghallgatást, amelyen részt vett Gianni Buquicchio, a Velencei Bizottság elnöke, Arturo Varvelli, Észak-Afrika és Közel-Kelet Központjának elnöke, valamint Matilda Bogner, az ENSZ líbiai missziójának képviselője. Egyeztetett továbbá számos ország nagykövetével és nagykövetségével is. Meglátása szerint a felek – legyenek ezek akár líbiai, akár tunéziai, akár nemzetközi szervezetek képviselői – egyetértenek abban, hogy békére és stabilitásra van szükség, illetve abban, hogy az állami intézményrendszer megteremtését célzó törekvések belülről kell hogy jöjjenek, és elsősorban Líbia sajátosságaira kell hogy alapozzanak. Nem szabad külső, nemzetközi nyomásra sablonokat ráhúzni, folyamatokat ráerőltetni az országra, illetve nem szabad a korábban elkövetett hibákat megismételni, mutatott rá az RMDSZ-es képviselő, aki ebben látja az Európa Tanács legfőbb szerepét.

Korodi hangsúlyozta, hogy Líbia államvezetési és közigazgatási rendszerének helyreállítása rendkívül fontos az európaiak szempontjából is, hiszen a menekültáradat megfékezése olyan probléma, amely minden európait érint.

Az ő szemszögéből az Európa Tanács Líbiára irányuló elképzelésének és cselekvési tervének két elvet kell szem előtt tartania. Egyrészt nem szabad akadályoznia az ENSZ békefenntartó törekvéseit, illetve azt, hogy az ENSZ segítségével létrejöjjön egy állami közigazgatás. Másrészt jó lenne, ha az ET korlátozná az általa nyújtott asszisztenciát azokra az esetekre, amikor a líbiai hatóságok kimondottan jelzik annak szükségét. Például amennyiben Líbia igényli, az ET hathatós szakmai segítséget tud nyújtani a választások megszervezésében, ebben a tekintetben a Tanács Európa legismertebb szervezete. Továbbá a Velencei Bizottság szakmai részvételével az alkotmány elkészítésében is közre tud működni. Korodi beszámolt arról, hogy az Európai Unió Tunéziában székelő líbiai delegációjának kérésére a Velencei Bizottság ez év januárja és márciusa között több munkamegbeszélésen is részt vett a líbiai választások előkészítésével kapcsolatosan, ami minden bizonnyal a tavalyi tunéziai látogatás és tárgyalások eredménye.

Nehéz összerakni azt, amit földbe döngöltek. De meg kell próbálni, hiszen Líbia szomszédos országai, valamint egész Európa számára veszélyt jelent a migráció és terrorizmus. Ez főleg annak tudható be, hogy nincs egységes intézményrendszere az országnak, és hogy darabjaira esett. Ezt az államot csak úgy lehet talpra állítani, ha igyekszünk minimális kontrollt gyakorolni fölötte, és főként útmutatással támogatjuk a krízisállapot megszüntetéséért folyatott harcban. Ez pedig az elkövetkező tíz év nagy kihívása mind Európa, mind a szomszédos országok, de az Amerikai Egyesült Államok számára is, hiszen a menekültáradat megfékezésére tett EU-s intézkedések csak abban az esetben lehetnek hatékonyak, amennyiben Líbiát stabilitás jellemzi” – taglalta Korodi Attila.

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.