önkormányzati jelöltjeink

Winkler: Az európai zöld megállapodás nagy kihívást jelent

2020.01.27. | Európai Parlament
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Winkler: Az európai zöld megállapodás nagy kihívást jelent

Az országnak alaposan fel kell készülnie, hogy ki tudja használni az európai zöld megállapodást, a dokumentum három évtizedes átmeneti időszakot javasol a zöld és fenntartható gazdaságra való áttérésre, ismertette Winkler Gyula, az RMDSZ EP-képviselője hétfőn egy dévai sajtótájékoztatón.

„Jelenleg itthon csak azokról a beruházásokról beszélnek, amelyek Romániát érintik, és ez nagy hiba. (...) A beruházások egy nagyon összetett terv kis szeletét jelentik. A közvélemény úgy tudja, hogy az ország pénzügyi forrásokat kap, befektetéseket lesznek. Nem, semmit nem fogunk kapni automatikusan, hanem ezeket a forrásokat meg kell pályázni, a beruházásokhoz az összeget le kell hívni. (...) A fenntartható gazdasághoz való átmenet mentalitásváltást is feltételez. (...) A hatóságok szintjén sokkal jobban fel kell erre készülni és elő kell készíteni a törvényes keretet is. El kellene kezdeni a vitát arról, hogy mit jelent a zöld megállapodás, mit jelent a fenntartható gazdaság, mit jelent az, hogy harminc éven belül más lesz az élet, mint most. Szemléletváltásról van szó” – magyarázta a képviselő.

Az Európai Bizottság a következő évtizedre 1 000 milliárd eurót szánna az átmeneti időszak támogatására, ugyanakkor egy méltányos átmeneti mechanizmus létrehozását is bejelentették, amely a 2021-2027-ig terjedő időszakban 100 milliárd ­eurót juttat azoknak a régióknak és tagállamoknak, amelyek nehéz helyzetben vannak.

„Ebből az összegből a vissza nem térítendő támogatások értéke 7,5 milliárd euró. Szerintem gyerekes annak örülni, hogy ezen a téren Románia a második vagy harmadik helyen van a kedvezményezettek körében, hiszen ezek a támogatások tulajdonképpen töredékét jelentik annak, amit a jövőben itthon is véghez kell vinni” – hívta fel a figyelmet Winkler Gyula. Véleménye szerint az országnak inkább beruházásokat kell bevonzani, a vissza nem térítendő támogatások csak a zöld átállás tüneti kezelését segítik. „Hunyad megyében vagyunk, az ország két széntermelő vidékének egyike itt található, a Zsil-völgyében. Nekünk nagyon fontos a befektetések kérdése, ez mellett a szociális háló fenntartása is” – mutatott rá, ugyanakkor aggodalmát fejezte ki, hogy Romániának hiányzik az a képessége, hogy a megfelelő beruházásokat ide vonzza a sikeres zöldátállás érdekében.  

„Nincs meg a bölcsességünk, tapasztalatunk és a törvényes keret is hiányzik, hogy hatékonyak legyünk a befektetések idecsalogatásában. Valamelyest megtanultunk pályázni az infrastruktúra fejlesztésére. Ez is nagyon fontos, de most egy teljesen új szint következik, hogy a bankrendszeren keresztül, köz- és magánszféra bevonásával beruházások történjenek.  A befektető nem azért fog Romániába jönni, mert azt mondta neki Ursula von der Leyen, hanem azért, mert bankképes terveket lát, amelyek profitot tudnak termelni” – figyelmeztetett az EP-képviselő, aki arra is rámutatott, hogy az ország 2014-2020 közötti időszakban az utolsó helyen szerepel a Juncker-terven keresztül történő beruházásokat illetően.

Winkler Gyula elmondta, a következő időszakban az Európai Bizottság közvitára bocsát 40 rendelkezést, amely alapján gyakorlatba ültetik az európai zöld megállapodást. “Minden javaslat európai közvitára megy, a bizottság honlapján lehet követni, ott kell műszaki megoldásokat javasolni” – ismertette a képviselő, hozzátéve, reméli, hogy minél több hazai javaslat fog érkezni.  

Az RMDSZ EP-képviselője beszélt arról is, hogy az európai zöld megállapodáshoz “friss forrásokat” kell találni, hogy ne a Kohéziós Alap és a Közös Agrárpolitika forrásait csapolják meg.  “A bizottság, Frans Timmermans alelnök részvételével, hatalmas botrányt okozott, mert azt javasolta, hogy a Kohéziós Alap és a Közös Agrárpolitika forrásaiból vegyenek el a zöld átállás érdekében. Vagyis abból a pénzből, amely a keleti tagállamok számára a leginkább elérhető. (...) Nekünk továbbra is nagy szükségünk van az infrastrukturális fejlesztésre, felzárkóztatásra. (...) Jelenleg az Európai Parlamentben, de az európai politikában is nagy a Nyugat és Kelet közötti szakadék. Nagy a különbség az között, hogy mire van szüksége Keletnek most és a következő húsz évben, illetve, hogy Nyugat mit szeretne elérni”mutatott rá Winkler az ellentétekre. Szerinte Ursula von der Leyen, az EB elnökének és Charles Michel, az Európai Unió Tanácsa elnökének egyik legnagyobb kihívása éppen az, hogy közelebb hozza egymáshoz a keleti és nyugati tagállamokat. “Politikai gesztusokra és friss pénzügyi forrásokra van szükség. Az ellentétek tovább mélyülnek, ha a zöld megállapodáshoz szükséges pénzt a kohéziós és agrárpolitikai támogatásoktól veszik el, ezáltal újabb nagy veszélyt hozva az Európai Unióra” – összegzett az EP-képviselő.

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.